Pulau Besar

Az egyik hétvégét Malajziában, egy Pulau Besar ('nagy sziget') nevű szigeten töltöttük az egész Boarding House-szal. Felejthetetlen!

Dzsungeljárás...

Plusz Promod Szingapúrban... Európaiak...:)

Új bejegyzés...

Már régesrégesrégesrégen nem frissítettem ezt a szegény kis blogot, de sok a házi, sok a dolog, úgyhogy teljesen elvesztem a teendőkben... Most éppen túl vagyunk az első hosszú (hááromnapos) hétvégén, ami nagyon gyorsan eltelt. Jövő hétvégén pedig az egész Boarding House Malajziába utazik... Napkrém. Moszkítóirtó. Pakolás. Nemalvás. De ugyanakkor sziget a tengerben, barátok, napsütés, pihenés...
Már kezdem magam itthon érezni, bár azért még mindig nem teljesen:) Talán nem is lehet teljesen itthon érezni magam itt, mivel nem vagyok otthon...:) De a szobámat már berendeztem, pont most tologattuk át a szekrényeimet Leah-val, egy kínai-burmai lánnyal, aki nagyon aranyos és mindig segít, ha kell. Köszi Leeah!! Szombaton meg papíríroszercuccokat vettem:), hogy szórjam a pénzt... De kb 5 órán keresztül vadásztunk mappákra, laptoptáskára, egyenruhára és sok más hasznos dologra a másik Közép-Európai ösztöndíjassal, Misával, akivel minden egyes vásárlásunkkor valamilyen új kulturális élményt is felfedezünk, így most például egy olyan bazárféle helyre tévedtünk, ahol az összes kínai Moon Cake-et megkóstolhattuk... Előfordul az ilyen...
Apropó Moon Cake, Szingapúrban mindig van valamilyen fesztivál, most a Ramadan végét ünnepelték, de később kínai, hindu vagy akármilyen vallási-nemzeti ünnepek lesznek, végig, végig egész évben... I love Singapore.
Oh, és igen, ma baletten is voltam! Éljen! Jeee! És holnap röpimeccs:)

Melaka

Ezt a hétvégét Malajziában tölthettem... (Huh, már 3 darab pecsét díszeleg az útlevelemben!) Rajzos kiránduláson voltunk, úgyhogy mindenki fényképezővel és a kis rajzos vázlatkönyvvel felszerelve vágott neki az éjszakai vásárnak (teletömve turistákkal, akik a műanyag Hello Kitty-bögrékre meg napszemüvegekre vadásztak...:). Melaka hihetetlen város, máramennyit a kultúrából megismertünk.

Na jó, házit kell írnom... Beszéljenek a képek.

Vasárnap

Ez a vasárnap is elérkezett, ezzel vége az első igazi iskolai hétnek... Hát igen, és még a termeket is megtaláltam... A tanárok nagyszerűek, lelkesek, segítőkészek, sokházitszeretnekadni, szóval jó kis rendszer ez:). Megint ötezer új emberrel találkoztam, a nevüket már nem is próbálom megjegyezni:)...
Jövő héten, hétfőtől kezdődik a feliratkozás a különféle tanulás melletti tevékenységekre, de a röpicsapatba már beválogattak, sőt már az első meccsünket is lejátszottuk:). Annyi lehetőségünk van, hogy inkább arra kell figyelni, nehogy túlvállaljuk magunkat, mert egyszerűen nem fér bele az időnkbe...
Ezen a héten volt augusztus húsz, a nemzeti ünnep alkalmából pedig kiöltözhettünk Krisztivel, a 12.-es "Anyummal", és szombaton eljutottunk (két óra kemény tömegközlekedéssel és így másfél óra késéssel) egy magyartalálkozóra, ahol kiderült, hogy kb 120 magyar van most Szingapúrban! Bár ott csak 20 volt:) Ah, fél napig csak magyarul beszéltünk, kenyeret ettünk, magyar zászlót láttunk...
Közben egyre több helyre jutottam el a város/országban, egyre több arcát ismertem meg és egyre jobban kezdem megszeretni... És közben egyre több barátot szereztem... I ♥ Singapore. (De azért I ♥ Kecskemét as well...)

Kezdetek...

Huh, túl vagyok az első szingapúri hetemen... Mintha már egy hónapja itt lennék. Annyi programunk volt, annyi új arcot kellett megismernünk és annyi új (teljesen ismeretlen) nevet kellett megjegyeznünk, hogy örültem, hogy ma 9 órát aludhattam és volt időm nap közben bekapcsolni a laptopot=).
Már az érkezésem is különösen izgalmasra sikerült, az átszállásnál elkeveredett a csomagom és csak kedden kaptam meg, miután tett egy kis kitérőt Frankfurtban. Nem baj, legalább a biztosító fizetni fog... De a host familym nagyon jó volt, Yuri, az egyik japán-kínai-szingapúri évfolyamtársam szállásolt el a hatalmas házukban, este pedig a központi felhőkarcoló-lakásukból néztük élőben az ünnepi tűzijátékot, mivel a város 44. szülinapja volt.
Azóta: orientáció, bemutatkozások, tutor group meeting, érettségicsomagösszeállítás, sárfürdőzés, kínaiindiaikajakipróbálás, ikeabevásárlás, salsázás, szingapúrivárosnézés, ésmégsokmás... ez a vasárnap az első nap, ami teljesen szabad, holnap első iskolai nap, úgyhogy már izgulok... Még az órarendem sem állt össze teljesen...
A többiek nagyon jófejek, szimpatikusak, "intelligensek:)", multikulturálisak... Rengetegen összevissza helyekről származnak, pl. Hongkongban születtek de Új-Zélandon nőttek fel, azóta viszont Thaiföldön laktak...
Na jó, most megyek, elfoglalom magam valamivel:) Nem lesz nehéz...